Milyen szempontokat vegyünk figyelembe monitor vásárlásakor?
Fontos tudnunk, mire szeretnénk használni az új monitort. Otthoni és irodai munkára, esetleg szórakozásra, vagy éppen játékokhoz, tervezési feladatokhoz? Amíg az otthoni böngészéshez, közösségi oldalak látogatásához, videók nézéséhez elegendő egy 19,5-21,5" FullHD LED monitor, addig a tervezésekhez (mérnöki feladat, fotók retusálása, grafikai munkák) egy nagyobb felbontású, széles színteret mutató monitorra van szükség. Mindegyik csoportnak más monitorra van szüksége, amelyek ára is igencsak eltérő.
A legolcsóbb LED monitorok panelja TN (Twisted Nematic), ez a legrégebbi technológia és árának köszönhetően a legelterjedtebb is. A TN monitorok válaszideje megfelelő, 5 ms körüli, viszont gyakoribb a hibás pixel rajta, a betekintési szög sem olyan nagy, illetve a színek eltorzulása is ennél a legnagyobb. Ha az igényeink átlagosak és megfizethető monitort szeretnénk, akkor valószínűleg végül ilyen típusú monitort fogunk vásárolni. Közepes ársávban a VA monitorok találhatók, amelyeknek kifejezetten jó a színképzése, jó a kontraszt és a betekintési szög is - ezért alkalmasak irodai és grafikai munkára, és kedvelt a számítógépes játékokat futtató felhasználók körében is. Legdrágábbak az IPS monitorok, amelyek több színt tudnak megjeleníteni, ritkább a pixelhiba és jobb a betekintési szög. Cserébe a válaszidő lassabb lehet és a kontraszt is közepes.
A monitor kiválasztásánál az alábbi tényezőket érdemes figyelembe venni:
A standard méret a 19.5-24" tartomány (1"=2,54 cm). Léteznek nagyobb monitorok is, az átmérő növekedésével a monitorok ára is nő.
A legtöbb monitor 60 Hz frekvenciával frissít (60 képfrissítés másodpercenként). Ez a legtöbb felhasználónak elegendő, ilyen képfrissítést már a szemünk nem tud lekövetni. Gamer monitoroknál ennél nagyobb a frissítési frekvencia, amire szükség is van a legújabb játékoknál. Itt nem csak a monitor borsos árát kell megfizetni, hanem az erős videókártyát is!
Új monitoroknál általánosan elterjedt a Full HD felbontás (1920x1080 px). Ez 2 millió képpontot jelent a kijelzőn, az adott kép ennyi apró pontból épül fel. Éppen ezért nem érdemes 24"-nál nagyobb monitort vásárolni, hiszen afelett már romlik a kép minősége. Persze lehet nagyobb felbontást választani, hogyha meg tudjuk fizetni: QHD (2560x1440 px), 4K-UHD (3840x2160 px). Nagyobb felbontású monitorhoz pedig erősebb videkártya is kell!
Tipikusan 5 ms idő körüli az új monitorok választideje. Ez mutatja meg, hogy a kép milyen gyorsan jelenik meg a képernyőn. Ez az érték bőven alatta van a képfrissítési 60 Hz frekvenciának. Azonban gamer monitoroknál, ahol sűrűbb a képfrissítés gyakorisága, ott fontosabb lehet ennél rövidebb válaszidő.
Jó, ha az értékek minél nagyobbak! Fényerőnél ez kb. 250-400 cd/m2. A maximális fényerőnél lehet ugyanis kisebbet is használni, de ha erősen süt a nap, akkor jól jöhet a nagy fényerő. Kontraszt-aránynál nem mindegy, hogy statikus, vagy dinamikus kontrasztról beszélünk: utóbbi tipikusan nagyobb érték. A mai jobb monitorok 1000:1 aránytól indulnak (azaz ekkora a legvilágosabb és legsötétebb képpont aránya), VA paneleknél lehet az érték ennél nagyobb is.
Ha egyedül, szemből nézzük a monitort, akkor nem fontos a betekintési szög. Ha többen szeretnének egyszerre megnézni rajta egy filmet, akkor már fontos szempont lehet! Egy jobb IPS kijelzőnél ez az érték 178° is lehet (mint a televízióknál).
A VGA kábelek már kiszorulnak, a hagyományos D-SUB csatlakozó mellett az új monitoroknál megtalálható a DVI és HDMI csatlakozók, amelyek jobb képminőséget biztosítanak.
A monitor talpa akár lehet dönthető, egyes monitorok 90°-kal is elfordíthatók álló formátumra (előnyös dokumentumok olvasásakor, írásakor). Léteznek érintőképernyős monitorok is.
A monitorokban egyre népszerűbb a beépített TV tuner, digitális vevőjükkel képesek MPEG4 kodeket kezelni, így dekódolni a digitális kábeltévé adásokat - ezáltal pedig alkalmasak arra, hogy PC nélkül is befogják a tévéadásokat.
Ha még több információra van szükséged, akkor érdemes az alábbi videót megnézned:
